10 nap barátok közt
„Az első dobásos halak hete”
Idén is eljött végre a várva várt októberi hosszú hétvége, ami évek óta egyet jelent a Tisza tavi pecával!
Néhány éve megismertem a munkámból kifolyólag néhány embert, akik időközben igaz barátok lettek!
Amikor ott vagyunk közöttük, akkor mintha otthon lenne az ember, csak sajna repül az idő..
Az idén sikerült 5 nap szabadsággal 10 napot összehozni, ami csak a pecáról szólt. Szombat hajnalban indultunk az öcsémmel Vácról, meleg ruhával vastagon feltankolva. Kb. 2 óra múlva Besenyőtelken, Zsiga barátomnál ittunk a forró kávét és töltöttük a csali készletet. A gáthajtási engedély birtokában folytattuk utunkat Abádszalók felé, kb. 1 óra múlva begurultunk a Bordás Vendégház rendezett udvarára ahol Ali és barátnője fogadott minket lelkesen!
Gyors köszönés a házigazdának, Pataki Zsoltnak és Bandi barátomnak, aki már ott várt ránk, kipakolás és már indultunk is pecázni.
Mivel a 10. napra esett a Pergetőmánia Team 3. versenye ezért edzeni szerettünk volna, megismételni azt az emlékezetes pecát,(https://horgaszoldal.hu/index.php?a=5_2&cikkid=84) amit szintén itt az abádszalóki öbölben sikerült összehozni.
Az időjárás azonban idén a folyamatos frontváltásokról volt híres ez most sem volt másként.. Délben 29,5°C-t mértem a hőmérőn…október utolsó hetében… na, mondanom sem kell mennyi csukát fogtunk..
Az öblítő csatorna környéke azonban teli volt éhes balinokkal, így egy hatalmas élménypecát sikerült lezavarnunk.
A nyerő csali a szokásos ezüst 00/0/1-es mepps körforgó és néhány kisméretű wobbler volt. Peti még csak a csónakban rendezkedett, amikor én már az elsőt dobtam a partszéli bokor alá..Na egy méter múlva a körforgó csúnyán elnehezült.
Első dobás és milyen csodálatos hal..
A nap folyamán kb: 100 balint sikerült átverni és visszaengedni, este a csónakból kiszállva fáradtan, de boldogan mentünk a szállásra ahol éjszakába nyúló beszélgetés és pálinkázás tett pontot a napra,(ez szinte mindennap megismétlődött)
Másnap kirándultunk egyet a Poroszlón épült Tisza Tavi Ökocentrumba, ami szintén nagy élmény. Délután a szálláson, a teraszon már rotyogott a vaddisznópörkölt Zsoltnak hála. Ekkor érkezett meg közénk Zimány Feri, aki néhány napja tért haza az idei Vb-ről. Hajnalig tartó beszélgetés után fáradtan, de sok új információ birtokában tértünk nyugovóra. Reggel a Mérten család vendégei voltunk egy isteni kávéra, innen indultunk minden reggel pecázni.
Kimentünk az élő Tiszára ahol olyan köd fogadott, hogy majdnem eltévedtünk, kb. 2 körül szakadozott fel a tejföl, ami után fogtunk néhány kövest, eddig nem sikerült a gumizást a szívembe zárni, de most hogy valaki megmutatta miről is szól ez a módszer, és hogyan kell csinálni, hogy halat is fogjon az ember nagyon élveztük.
Másnap a versenypálya feltérképezése volt soron, gyors találka Pocsai Pistivel és indul a háziverseny Mérten-Pocsai, Fülöp-Fülöp felállásban. Az első csukát sikerült nekem megfognom egy ezüst/kék pettyes Mepps Comettel, mondanom sem kell, hogy ezt is első dobásra, néhány sügér és balin után a Bandi is fogott egy csukeszt támolygóval, sovány nap volt.
Szerdán a folyón próbáltunk mártogatva süllőzni, ami öcsémnek sikerült is, bedobás után mögöttem folyamatos fékhang, szólok neki, hogy húzza már meg a féket, amikor röhögve mondja: halam van J
Egy szép süllő, ami teljesen eltüntette a snecit, ezután fogtunk néhány kövest, egy kiscsukát és én fogtam egy jobb balint ASP-vel.
A Kormorán kikötőben foglaltam egy csónakot csütörtökre és az Ó-halászi holtágat céloztuk meg, velünk tartott Bandi is, aki tavaly a Rapala kupa itteni fordulóján igen jó halakat fogott.
Sajnos az időjárás nem fogadott kegyeibe minket viharos szél borzolta a vizet, igen magas hullámokat gerjesztve és teljesen zavarossá téve a tározót. A szélvédett holtágban volt néhány kapásunk, amit Peti és Bandi 1-1 halra tudott váltani én megúsztam a vizes halak nélkül.. visszafelé az öblítő csatornában sikerült néhány balint fognunk.
A versenyről a pergetőmánia.hu oldalon találtok beszámolót.
Mindent összevetve egy élményekben gazdag, baráti 10 napot tudtunk eltölteni Abádszalókon ahová még biztosan visszatérünk!
Üdv Zoli